„A fantázia szívesebben táplálkozik a sejtésből mint a tudásból.”

Mikszáth Kálmán

 

 

 

 

A Pálos szerzetes igen értékes jelet hagyott ránk. Tovább haladva ezen az ösvényen még értékesebb nyomokat találhatunk.

Mátyás király 1480. július 23-án kelt IV Sixtus pápának írt levelében olvashatjuk, hogy Fejéregyháza Buda közelében, Regiától egy mérföldre fekszik.

Sita est prope hanc meam civitatem Budensem una ecclesia sub honore et vocabulo Dei Genitricis in Campo, vix miliari uno a Regia distans...

A „Regia” magyar fordításban leggyakrabban mint „palota” vagy „királyi udvar” szerepel és úgy értelmezik hogy ez a Budai palota. Viszont Regia nagy kezdőbetűvel inkább tulajdonnév lehet. Tételezzük fel hogy Mátyás király „Alba Regia”-ra azaz a Királyi Fejérvárra gondolt.

Buda nevű városom közelében van egy templom, mely az Isten anyjának van szentelve s a Királyi Fejérvártól alig egy mérföldre fekszik...

Egy régi magyar mérföld 8500 méter. A Barátok-rétjétől a Bükkös patak mentén a Duna felé 8 és fél kilométerre Szentendre közelébe érkezünk. Ha innen visszatekintünk a Pilis hegyeire, felismerjük Fejérvár metszeteinek hátterében ábrázolt tájat.

 

A metszeten nincs szélrózsa, viszont a tájolás egyértelműen jelezve van a hegyek és az épületek árnyékolásával. Keletről tekintünk nyugat felé. A rendet megtörik a minaretek, ezeknek a déli oldala van árnyékolva.

A hegyek közt eredő két bővizű patak - a Bükkös patak és az Öregvíz-patak - három karéjra osztja a völgyet. Ez meghatározza a város szerkezetét ma is úgy mint a középkorban. A Duna mentén nem ajánlatos az ártereken építkezni ma sem. Királyainknak még biztosan nem is tették ezt. Az 1838-as jeges árvíz kb. 110 méteres szinten tetőzött. Ez alatt fontos épületeket ne is keressünk.

A természetes vízfolyásokon túl a védelmet falakkal és sáncokkal is megerősítették. Erre utalnak a „Sánc köz” és „Római Sánc köz”. utcanevek. Mivel a terület lejtős, egy-egy sáncot csak egy kiválasztott szintvonalat követve lehet megvalósítani. Például, ha a két patakot a 120 méteres szintvonalon összekötjük egy szép szabályos körív rajzolódik ki.

Hol is lehetett a koronázó Nagyboldogasszony templom? Valószínűleg a városközpont kiemelkedő pontján, a Szamárhegyen, a Stéger Ferenc köz és Temető utca környékén kelet-nyugati tájolással.

Választhattak-e királyaink alkalmasabb helyet végső nyughelyükként mint azt a templomot amelyet Árpád fejedelem sírjából fakadó víz ölel körül?

Szentendre belvárosának a hangulatát a rengeteg faragott kő adja. Kövek a legeldugottabb utcában, udvarokon, még a vakolat alatt a régi házak falaiban is. A szentendreieknek annyi kövük van, hogy azt se tudják hova tegyék. Ugyan honnan?

 

 

Nem kerülheti el a figyelmünket a háttérben látható város tornyokkal és várfallal megerősítve. Fontosságát jelzi hogy majd minden metszeten megjelenik. Mátyás király azt írta Fehéregyháza Buda közelében található. Franciscus Iustinianus pontosabban, 2000 lépésben határozza meg Alba Ecclesia Vetus Budától mért távolságát, ami 3000 méternek felel meg. A barátok rétjétől indulva a patak mentén 3000 métert A Dömör-kapu előtti Anna-völgybe érkezünk. Innen délkeleti irányba tekintve a patak mögött a Kő-hegy szelíd lankái terülnek el. A Schedel krónika Buda ábrázolása illik erre a területre. A város előtt a Bükkös-patak folyik és a háttérben megpillanthatjuk a Dunát.

Bizakodásra ad okot, hogy Buda ez a képe látható az új ezer forintos bankjegyen Mátyás király arcképe mellett.

 

Régészeink egy középkori település nyomait találták Szentendrétől nyugatra a Kő-hegy környékén.

 

Érdekes, hogy a Kő-hegy alját Bubán-nak nevezik. Hangzása megtévesztően hasonlít Budára.

Pest megyei barangolások című könyv írja: A valóságban Szentendrén szüretelt „óbudai vörös” a XIX. században is a városka legbőségesebben csorduló aranya volt. Ha óbudainak hívták, szerintem az is volt.

 

Csák Gábor

Gyömrő, 2018 április 12

Megosztás a facebookon