„A felfedezés lényege: látni azt, amit már mindenki látott, de olyat gondolni, amit senki más nem gondolt róla.”

Szent-Györgyi Albert

A Magyar Nemzeti Levéltár S 86 számú fiókja ami a Pálos kolostori térképeket tartalmazza. Az első térkép leírása nem sokat ígér. Tartalmazza a pilisi településeket, erdőket, mezőket, szántót, patakot, forrást egy "útszéli kereszt"-et és egy "akol /?/"-t.

Kinyitva a térképet meglep a látvány. A Pilis egy virág formában ábrázolva ami talán a rózsához hasonlít legjobban. Szív formában láttam már a Pilist de virágként még nem. Nagyon szép, eredeti alkotás de én a Pálosoktól többre számítottam. Ők nem azzal töltötték idejüket hogy kedvtelésből virágokat rajzoljanak. Keresem a jelentését. A patakok mintha bort ittak volna úgy kanyarognak. A köves patak még irányt is tévesztett, Székesfehérvárnak tart. Értelmetlen irka-firka. Ne vesztegessük rá az időnket! Tegyük vissza porosodni!

De várj egy pillanatot! Középen a kereszt és az épület ki van emelve. Ezek fontosak valamiért! Nézzük meg közelebbről!

Ott a forrás, a kereszt már dűledezik és a ház mellett valaki műveli a földecskéjét. A török már eltakarodott és ez az ember egyedül van. Talán egyedül az egész Pilisben.

A gyönyörű zöld déli hegyoldalon csend honol, csak a forrás hűs víze csordogál. A nap már nyugovóban van, ezt kereszt keletre fordult árnyéka mutatja. De az alakja nem hasonlít a keresztre.

Micsoda? Árnyék egy vázlatos térképen? Az egy kard!

Ekkor gondolataimba hasít a már ezerszer vallatott mondat:

„Ezek után urunk születésének kilencszázhetedik esztendejében Árpád vezér elköltözék e világból, ki is tisztességesen lőn eltemetve egy kis patak forrása fölött, mely egy kőmederbe folyik alá Attila király városába; holott is a magyarok megtérése után egyház épült, melyet Albának neveznek, boldog szűz Mária tiszteletére.”

„Északon egyrészről néhány szőlőtermő hegy emelkedik, melyek lábánál van a remetének a kolostora, az isteni Szűznek szentelve, amelyet Fehér-Máriának hívnak, másrészről a sicamberek városának romjai láthatók.”

Megdobban a szívem. A Köves patak a kőmeder!

Keresem a többi térképen hol van pontosan ez a Köves patak... Megvan!

Vért mezeje más néven Barát réttye ott kell legyen a forrás alatt, és ott is van egy harmadik térképen.

A kövess patak forrása Kapitanova Voda névvel van jelezve.

Ez a hegy Szentendre és Pilisszentlászló határán a Dömör kaputól északra található. Ezen a műholdfelvételen a növényzet és kőtörmelék elárulja a valaha itt álló falak nyomait. Valahol erre lehetett Szűzanya Fejéregyháza.

A hegy amit a kereszt jelöl ma Kapitány-hegynek nevezik. Legyen inkább Árpád vezér hegye!

Végre tudom hol van a magyarok szent helye.

Isten áldja szép hazánkat!

Gyömrő, Árpád temetése utáni 1111. esztendőben, Boldogasszony havában, a napkeleti bölcsek látogatása ünnepén, a Szent Korona hazatértének napján.

Csák Gábor